Németországi tanulmányúton a Napkorona Bajnok települések - Fürth a "Napváros" volt a vendéglátónk

A német támogatási rendszerről, és a beruházások finanszírozásáról is pontos képet kaptak a résztvevők, akik arra is gyűjthettek ötleteket, hogy mit tehet egy önkormányzat az energiafogyasztás csökkentése érdekében, ha nincs beruházásra fordítható pénze.

A 90-es évek végén a fürth-i városvezetés végiggondolta, hogy milyen irányba érdemes elindulniuk a megújuló energiák terén. A kiválasztott technológia a napenergia volt. Az önkormányzat felmérte az ebben rejlő foglalkoztatási és iparfejlesztési lehetőségeket, és lépett. Az azóta eltelt több, mint 10 évben óriási eredményeket értek el. Fürth városában az önkormányzat energetikusa, Hr. Gerdenits kalauzolta a magyar csapatot. Felmérték a középületeik állapotát, majd elkezdték a felújításokat. A bérlakásállomány energiaköltségei is nagyon magasak voltak, így a bérlakások nagy részét már külső hőszigeteléssel és nyílászárócserével korszerűsítették, majd korszerű fűtési rendszerrel látták el az épületeket, és a melegvíz 70%-át éves szinten napkollektorok biztosítják. Napelemek kerültek a déli tájolású tetőkre, amelyek a város áramellátását segítik. A jelenleg 20 évre garantált 23 Eurocent/kWh betáplálási ár elegendő ösztönző volt az önkormányzatnak is ahhoz, hogy a napelemek sok középület tetején, és több önkormányzati tulajdonú területen megjelenjenek. Ehhez hozzájárult az a finanszírozási modell, amely alapján mindössze 15% önkormányzati önerővel, bankhitelből, és lakossági tőkebevonással valósítható meg a napelemek telepítése. A berendezések ára a kereslet növekedésével arányosan csökkent az utóbbi 5-6 évben, így jelenleg a 40-50%-kal alacsonyabb áron juthatnak hozzá a naperőművekhez Németországban.

A Fürth mellett található tehenészetben a tulajdonos Schilmeier fivérek mellett a Polgármester úr fogadta a magyar csapatot. A farmon az állati trágyából biogázt állítanak elő, amelyből egy gázmotor segítségével áramot fejlesztenek. A gazdasági épületek és a tehenészet tetejére napelemeket telepítettek, így a farm bevételeinek több, mint a felét már az energiatermelés biztosítja a mezőgazdasági tevékenység és a tejtermelés mellett. A Szolnok megyei Örményesen is hasonló megoldáson gondolkoznak, a középületekben megvalósított biomassza fűtés mellett, az áramszolgáltatást is a mezőgazdaságban keletkező alapanyagok segítségével, helyben szeretnék megtermelni.

A Sunline-Solar AG-nál, a fürth-i napelemes beruházások legnagyobb szállítójánál a polikristályos és monokristályos napelemek közti különbségeket és a technológiai újdonságokkal ismerkedtünk. Sőt, kiderült, hogy Magyarországon a nagyobb besugárzási szög miatt, a németországinál nagyobb mennyiségű áram előállítására képesek a napelemes berendezések.

A gyönyörű tavaszi napsütésben a csapat egy sétát tett a város szélén álló „energiahegy“ tetejére, amely egy lezárt hulladéklerakó. Az 1999-es bezárás után 1,5 m földréteggel fedtek le, és depóniagázfejlesztőket építettek be. A szemét bomlása során képződő metán egy gázmotort hajt, amellyel áramot fejlesztenek. A 60 méter magasságba emelkedő hegy déli lejtőjére pedig egy 1MW kapacitású naperőművet telepítettek, amelyet speciális beton tartószerkezetre rögzítettek, hiszen a hulladékdomb a gázelvonás miatt folyamatos mozgásban van. Az egy hektáros déli lejtőn 5760 napelem-modult szereltek fel.  A beruházás fontos része volt, hogy a területet vissza akarták adni a lakosoknak, így egy napelemekkel szegélyezett sétaút vezet a hegy tetejére ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Duna-Majna-Rajna Csatornára, Nürnberg és Erlangen tornyaira. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. szakembere otthon is szeretné megvalósítani a napelemes áramtermelés ötletét a lezárt hulladéklerakó oldalán, hiszen a depóniagázból Miskolcon is termelnek áramot, sőt a keletkezett hőt a város távhőrendszerébe is betáplálják.

A szennyvíz minden településen problémát jelent. A nürnbergi szennyvíztelepen egy igazi high-tech megoldással ismerkedhettünk meg. A szennyviziszap ülepítése során keletkező metánt hasznosítják nagy hatásfokú kogenerációs gázmotorok áramtermelésre, a keletkezett hőt pedig a telep hőszügségletének fedezésére használják.

Végül, meglepő adatokkal szolgált a nürnbergi önkormányzat energetikusának, Herr Müllernek a beszámolója is, aki egy olyan energiatakarékossági szemléletformáló programról számolt be, amelyet 126 nürnbergi iskolában vezettek be. A program ereményeként egy év alatt 15-20%-al csökkent a résztvevő intéznények energetikai kiadásai. , Egy olyan bónuszrendszert dolgoztak ki, amellyel közvetlenül az iskolákat (a pedagógusokat illetve a gondnokokat) premizálták a megtakarítás arányában. Ezen felül nagy hangsúlyt fektettek a gyerekek ismereteinek bővítésére is, az iskolákban bevezetett energiahatékonysági oktató programokért is bónusz járt. Orosházán, Sopronban és Egerben is fontosnak tartanák ennek a programnak a bevezetését, hiszen sokszor már az odafigyeléssel is jelentősen csökkenthető lenne a pazarlás.