NAPOS PÉLDÁK – Dötk, öko építészet napkollektorokkal

NAPOS PÉLDÁK – Dötk, öko építészet napkollektorokkal A Zala megyei Ökorégió Alapítvány fő célja, hogy a környezetbarát és a fenntartható vidékfejlesztés elméletét a gyakorlatban is bemutassa. NAPOS PÉLDÁK – Dötk, öko építészet napkollektorokkal A Zala megyei Ökorégió Alapítvány fő célja, hogy a környezetbarát és a fenntartható vidékfejlesztés elméletét a gyakorlatban is bemutassa. A Zalai dombság szelíd lankái között bújik meg ez a 35 házból álló apró zsáktelepülés. Az erdőkkel, hullámos mezőkkel és patakkal övezett Dötkre néhány évvel ezelőtt költözött a zalaegerszegi Ökorégió Alapítvány. „Az Alapítvány 1998-ban jött létre Zalaegerszegen. Zöld, civil szervezetként a természet és környezetvédelemmel foglalkozunk, de a többi zöld civil szervezettől elsősorban abban különbözünk, hogy mi ezt integráljuk a vidék és területfejlesztésbe, mert úgy gondoljuk, hogy ez így sokkal hatékonyabb, mint önmagában.” – mondta el Kocsis Anikó, az Ökorégió Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az Ökorégió Alapítvány fő célja, hogy a környezetbarát és a fenntartható vidékfejlesztés elméletét a gyakorlatban is bemutassa. A népi hagyományokra épülő természetes anyagokat felhasználó építkezés egyik kiváló példája az oktatási központként is működő dötki Ökoház. „Egy nagyon ősi építési módot alkalmaztunk, ez egy favázszerkezetes vályogtégla épület, az első és egyetlen eleme az épületnek, ami nem öko, van egy beton alapzat, de egy közösségi háznál, amit mindenképpen el kell szigetelni a víztől, ez megkerülhetetlen. Erre felépítettünk egy akác fa váz szerkezetet és a közeit töltöttük ki vályogtéglával, ami agyag és szalma apríték keveréke, tehát egy könnyített vályogtéglát használtunk. A külső falak azok 50-60 centisek, a belső falak 30-40 centisek.” Természetbarát anyagokat használtak a szigetelésnél is. Ezt a bor vegyülettel átitatott papír zúzalékot sűrített levegővel fújták a résekbe. A favázat lenolajból, gyógynövénykivonatból és vizes alapú lazúrral kezelték. A falat pedig mész és őrségi túró keverékével festették le. "Nem kell itt újra felfedezni a dolgokat az öko építészetnek, hanem vissza kell nyúlni a hagyományokhoz, ugyanis a túrónak a tejnek a kazeinjétõl a mész nyúlóssá, nyákossá válik és sokkal inkább megtapad a felületen és ha ezt tovább fokoztuk volna, és tojásfehérjét is kevertünk volna bele, akkor egy enyhén nedves szivaccsal lemosható felületet kaptunk volna." Az organikus építés mellett a ház másik értéke, hogy az épület fûtését és használati meleg víz ellátását a nap és a biomassza energiájának kombinált használatával oldották meg. „Ez a kazánház, ugye az energiaellátás központja, a házban megújuló energiaforrások adják a fűtési energiát és a meleg víz előállításához szükséges energiát. Ez egy ún. bioszolár rendszer, ami áll 34 négyzetméternyi napkollektorból, a napkollektorok fent vannak a tetőn és ezen a burkolt csöveken jön le a meleg víz a tetőn levő napkollektorokból.” Ezekben a rézcsövekben a napsugárzás intenzitásától függően 30-80 fokra melegszik fel a víz. A napenergia az éves meleg víz ellátásának a nyolcvan százalékát biztosítja. Felhős időben illetve a téli fűtési időszakban pedig a biomassza energiáját hasznosítják. „Ez egy 50 kilowattos kazán, 70 centire vágott fahasábokat helyezünk bele és ennek az a lényege, ennek a faelgázosító kazánnak, hogy egy ilyen csökkentett oxigénszint mellett, tehát lassabban, de tökéletesebben ég el benne a fa, nagyon kevés hamu keletkezik és ami a lényege, a káros égéstermék kibocsátása mindössze 30 százaléka a gázénak. Tehát itt állandóan fehér színű a füst.” A bioszolár rendszer kiépítése uniós és magántőkéből történt. A kiadások körülbelül 14 év alatt térülnek meg. A Dötki Ökoház hamarosan a központi villamos áram hálózatról is lekapcsolódik és egy fotovoltaikus rendszer valamint egy szélkerék segítségével az áramot is itt helyben fogják előállítani. kormend.hu, 2007. augusztus, Pehi Barbara